A száz éve született Fricsay Ferenc diszkográfiájában lapozgatva tanúi lehetünk egy elméleti síkon is rendkívül fölkészült muzsikus tudatos repertoárépítésének. Mozart és Bartók korszakos interpretátora a két mester közé ékelődő zenei lépcsőfokok közül a legjelentősebbeket örökítette meg lemezein. A legutóbbi válogatásunkban szerepelt két orosz komponista, Csajkovszkij és Sztravinszkij közé így került be Rimszkij-Korszakov, az orosz nemzeti ébredést képviselő Ötök egyike, Sztravinszkij mestere, egyébiránt Mozart nagy rajongója, a Mozart és Salieri című opera szerzője. A francia irányultságú romantikus hagyomány ellenében Rimszkij-Korszakovék az orosz nemzeti tradíció kincsesbányáját tárták a művelt nagyvilág elé. Ennek keleties, egzotikus idiómái megfelelő témára találtak Az ezeregyéjszaka meséiben. Rimszkij-Korszakov 1888-ban mutatta be négy tételes zenekari szvitjét a szépnemben csalatkozott, bosszúszomjas szultánt meséivel meglágyító Seherezádéról. A mű első tétele Szindbád tengeri hajóútját festi meg, felidézve a pályáját kadétként kezdő komponista útiélményeit is. A második tételben túlvilági szépséggel árad Kalender herceg mesés története. Az ifjú herceg és az ifjú hercegnő meséjét követően belecsöppenünk a Bagdadi ünnep pazar forgatagába. E színpompás, filmszerűen festői szvit Fricsay keze alatt roppant kifinomult és ízléses módon kel életre a Nyugat-Berlini Rádiózenekar 1956-ban készült fölvételén, Rudolf Schulz hegedűszólóival.
