1-8. Csajkovszkij életművét bemutató válogatásunk végén két népszerű balettszvitet helyezünk kedves hallgatóink karácsonyfája alá. Hisz Csajkovszkij balettzenéje, A diótörő maga is ünnepi meghittségek közt játszódik. Helyszíne Cukorország, szereplői pedig tündérek, babák, játékkatonák, bohócok, sütemények és – egerek. A balett a Cári Színház fölkérésére készült. Meséje E. T. A. Hoffmanntól való Dumas közvetítésével. Az 1892. december 18-án megtartott premieren nemcsak a cári család jelent meg, de a mese szereplői is, hála a pazar jelmezeknek és díszleteknek. A tételek: Miniatűrnyitány, Induló, A bonbontündér tánca, Trepak, Arab tánc, Kínai tánc, A fuvolák tánca, Virágkeringő. A Chicagói Szimfonikusok élén Claudio Abbado.
9-13. A diótörő után következzék néhány népszerű részlet Csajkovszkij másik balettslágeréből, A hattyúk tavából. A mű jó másfél évtizeddel korábbi A diótörőnél: 1877-ben mutatta be a Moszkvai Birodalmi Színház. Sikertelenül. Csajkovszkij maga nem is érhette meg, amikor a felújítás, új koreográfiával, egyszeriben a balettok balettja lett 1895-ben, immár Szentpétervárott. A történet egy orosz népmeséből való: Odette-ot, a szépséges hercegnőt barátnőivel együtt hattyúvá változtatja egy gonosz varázslat. Csak éjnek évadján ölthetnek emberei alakot. A bűbájt Siegfried herceg szerelme töri meg. A Royal Filharmonikusok élén Jurij Szimonov.
