Mi mással is kezdhetnénk A vasárnap muzsikusa zenélő óráját az első márciusi vasárnapon, mint az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov elbűvölő szimfonikus tablójával, az 1891-ben keletkezett Tavasszal? Patakcsörgedezés, madárcsicsergés – pazarul hangszerelt természeti zene ez a legjavából, amelyet Fjodor Tyucsev költeménye ihletett. A Moszkvai Szimfonikusok élén ma Igor Golovcsin.
Újabb irodalmi inspirációra keletkezett zenemű következik. A Keresztelő Szent János meggyilkolásában bűnrészes Salome újszövetségi története a zeneirodalomban elsősorban Richard Strauss operája révén ismeretes. Ám Glazunov is komponált egy kéttételes fantáziát, méghozzá Oscar Wilde színdarabjának kísérőzenéjeképpen. 1908-ban, három évvel a Strauss-opera bemutatóját követően, ám a partitúrába polovec népi motívumokat szőtt.
Következzék az ugyancsak dráma hangulatú, 1902-ből való F-dúr Ballada.
Befejezésül egy 1910-ből datált Ünnepi bevonulási zene hangzik föl, amely bravúrosan ötvözi a barokk ünnepi zenék formavilágát az orosz hősi hangvétellel – nem alaptalanul juttatva eszükbe Muszorgszkij Egy kiállítás képei című sorozatának híres Promenád-témáját.
