1-4. Schumann és Chopin születésének bicentenáriumán ma elsőként Schumann kamarazenéjének egyik ékkövét mutatjuk be a Beaux Trió és vendégmuzsikusaik kitűnő felvételéről. Schumann alkotásainak műfaját – mint azt az 1840-es, úgynevezett „dalok éve” is bizonyítja –tudatos törekvés határozza meg a különféle formák birtokba vételére. Az opus 44-es, Esz-dúr zongoraötös 1842-ben, abban az esztendőben keletkezett, amikor Schumann három vonós- és egy zongorakvartettet is megír hat hónap leforgása alatt. A közös Bach-tanulmányaik apropóján a komponista feleségének, Clara Wiecknek dedikált Esz-dúr kvintett tételei: Allegro brillante, In modo d’una marcia; Scherzo; Allegro ma non troppo. Naplójában Clara így jellemzi a szerzeményt: „Varázslatos – telisteli energiával és frisseséggel.” Előadói: Menahem Pressler – zongora; Isidore Cohen és Dolf Bettelheim – hegedű; Samuel Rhodes – brácsa; Bernhard Greenhouse – cselló.
5-12. Schumann Esz-dúr zongoraötöse után következzék most két füzetre való Chopin-mazurka 1833-ból. Az opus 17-es sorozat hangnemei: B-dúr, e-moll, Asz-dúr, és a-moll; az opus 24 mazurkáinak hangneme: g-moll, C-dúr, Asz-dúr és b-moll. Jean-Marc Luisada zongorázik.
