1. Advent negyedik vasárnapján a keresztény zenetörténet egy kegyelmi pillanatát idézzük fel Händel-sorozatunkban. Megannyi operaházi diadalt és oratóriumsikert követően Händel, az operai vállalkozó és komponista válságos helyzetbe került az 1740-es évek elejére. A konkurens operaházak sorra csábították el énekeseit és publikumát, Händel becsületét és üzleti hírnevét sem kímélve. A komponistának e nehéz helyzetben zseniális ötlete támadt: olyan témát választott új oratóriuma tárgyául, aminél nagyszabásúbb ötlete aligha támadhat a kollégáknak. A Messiás. Az ószövetségi történetek megéneklője azonban jóval többre vállalkozott, mint az evangéliumok eseményeinek zenébe foglalása. Händel az oratórium három részében egyfajta zenés megváltás-teológiát vázol fel, amely az ószövetségi ígéretektől kezdve a megtestesülés, a kínszenvedés és a feltámadás eseménysorán keresztül a túlvilág ígéretéig ível. Ekkora vállalkozásba még a legnagyobb zenei mester is aligha foghat merő rutinból, és csakugyan így van: megható szólóival és fölemelő kórusaival A Messiás minden más Händel-alkotásnál közelebbi bepillantást enged a szász-olasz-angol komponista lelkületébe. Mai műsorunkban az adventi, a karácsonyi és a mennyei ígéreteket megéneklő szakaszok mindegyikét más és más remek felvételről idézzük fel. Az oratórium az izajási felhívással veszi kezdetét: Vigasztaljátok meg népemet / Készítsetek utat az Úrnak / Akkor megnyilvánul majd az Úr dicsősége.” Sir Neville Marriner és a St. Martin in the Fields Kamarazenekar felvételének szólistái: Elly Ameling; Anna Reynolds; Philip Langridge és Gwynn Howell.
2. A Messiást 1742 áprilisában, Dublinban mutatták be. A siker Händel minden várakozását felülmúlta. A korabeli beszámolók így írnak: „Hiányoznak a szavak annak kifejezésére, hogy mekkora élvezetet váltott ki a mű a gyönyörködő közönségből. Magasztosság, nagyszerűség és kecsesség működött itt együtt, a legemelkedettebb, legméltóságteljesebb és legmegindítóbb szövegre, hogy magával ragadja és elvarázsolja az elragadott füleket és szíveket.” Händel a születés jelenetsorába gyöngéd olasz pasztorale-tónusokat is hatásosan vegyített a Sion lányával örvendező bravúros szakaszok közé. Claudio Scimone és a Velencei Szólisták énekes partnerei: Patricia Schuman; Lucia Valentini Terrani; Bruce Ford; Bernard Soustrot és az Ambrosian Singers énekegyüttes.
A húsvéti jelenetsoron végighaladva Händel A Messiás harmadik részét a túlvilág ígéretének szenteli, javarészt Szent Pál leveleiből származó szövegek alapján. A legismertebb ária szövege azonban Jób könyvéből való: „Tudom jól, él az ügyem szószólója.” A rosszakaróktól szorongatott zeneszerzőt minden bizonnyal a legszemélyesebb meggyőződés ihlette a bensőséges áriára, amelyet Edith Mathistól hallunk abban a hangszerelésben, amelyet Mozart készített A Messiáshoz Swieten báró megbízásából. Az Osztrák Rádió Ének- és Zenekarát Sir Charles Mackerras vezényli.
