1. A vasárnap muzsikusai ma a Szentlélek éltető erejét zengik. Pünkösd a zenetörténetben – avagy az isteni láng lobbanása a hangjegyek fölött. Elsőként Pünkösd gregorián miséje hangzik föl a Solesmes-i Bencés Apátság Kórusának felvételéről, Jean Claire irányításával.
2-9. Lipcsébe térünk, 1725. Pünkösdvasárnapjára, amely abban az esztendőben május 20-ra esett. Bach, akit valósággal elárasztanak tennivalói a Tamás-templomban betöltött új állásában, nem egyszer arra kényszerül, hogy korábbi, Weimarban és Köthenben már bemutatott alkotásait alakítsa át az új helyszín követelményei szerint. A 74-es jegyzékszámú, Wer mich liebet kezdetű pünkösdi kantáta egyes részei két évvel korábban felhangzottak már az egyetemi templomban, de most egy Lipcsében megismert költőnő, Christiane Mariane von Ziegler verseivel kiegészítve kerültek közönség elé. A Gustav Leonhard által vezényelt felvétel előadói: Jörg Erler; Paul Esswood; Kurt Equiluz; Max Egmond; a Hannoveri Fiúkórus, a Genti Collegium Vocale és a Leonhard Consort.
10-13. A vokális szerzeményeket követően most a barokk hegedűművészet egyik legvirtuózabb és legkifinomultabb darabja hirdeti a megszentelő Lélek kegyelmeit: Andrew Manze és Richard Egarr Heinrich Ignaz Franz Biber Rózsafüzér-szonátáiból játsszák A Szentlélek alászállása szonáta négy tételét.
