1-4. A költészet napján ismét a zeneköltészet legnagyobb lírikusával nyitjuk a Vasárnap Muzsikusa programját. Mint azt a Magyar Kurír nemrégiben hírül adta, Chopin születésének bicentenáriumáról a Szentatya is megemlékezett a március 3-ai vatikáni audiencián. „Zenéjével Chopin nagy mértékben gazdagította Európa és az egész világ kultúráját” – hangzott el Benedek pápának a hívekhez intézett szavaiban. „A 200 esztendővel ezelőtt született világhírű zeneszerző művei közelebb viszik a mindenkori befogadót Istenhez, és hozzájárulnak az emberi lélek legmélyének feltárásához.” Következzék most a megszállt hazáját visszamerengő komponista Négy mazurkája 1838-39-ből Jean-Marc Luisada felvételéről e-mollban, H-dúrban, Asz-dúrban és cisz-mollban.
5-8. Ha Chopint joggal nevezzük zeneköltőnek, az ugyancsak kétszáz éve született Robert Schumannra jobban illik a zenei úttörő, formai és teoretikus újító, a zene és az irodalom szellemi kapcsolatai keresőjének titulusa. 1842-ből való az opus 47-es, Esz-dúr zongoranégyes. A fiatal házas Schumann ekkoriban felesége, Clara kivételes zongorista tálentumának bűvöletében komponálja kamaraműveit, ráadásul együtt mélyednek el a különféle zeneelméleti kérdések és kísérletezések világában. A kvartett előzékenyen főszerepet biztosít Clara Schumann hangszerének, aki az alábbiakat jegyzi fel naplójába a darab házibemutatóját követően: „Szépséges mű, olyan fiatalos és friss, mintha Robert első alkotása lenne.” Az előadók a Beaux Arts Trio tagjai: Menahem Pressler, Isidore Cohen és Bernhard Greenhouse; illetve Dolf Bettelheim.
9-11. Schumann Esz-dúr zongoranégyese után három mazurka ugyancsak 1842-ből az opus 50-es szám alatt G-dúrban, Asz-dúrban illetve cisz-mollban. Jean-Marc Luisada játszik.
