A vasárnap muzsikusa, az egy esztendeje elhunyt, francia orgonaművész, Jean Guillou oldalán ma folytatjuk barangolásainkat Johann Sebastian Bach orgonaműveinek kozmoszában. Templomi orgonistaként, egyúttal a billentyűs játék logikájának örök időkre legnagyobb mestereként Bach a legváltozatosabb rendeltetésű és műfajú alkotásokban mutatta föl a világ harmonikus rendjét, amely mögött az ő gondolkodásában minden esetben a Teremtő bölcsessége és nagyszerűsége világlik föl. Még az olyan, néhol egészen rövidke darabok esetében is, mint a népénekek dallamait fölidéző korálelőjátékok. Ezek közül hallunk egyet az úgynevezett Lipcsei illetve a Kirnberger-féle gyűjtemény lapjairól.
Még az olyan óriások, mint Bach életében is vannak tanulóévek. A most következő, a-moll preludium Bach pályájának legelején, Mühlhausenben keletkezett 1707 és 1708 körül, és a szakértők a dél-német egyházzene, Muffat és Pachelbel hatását mutatták ki rajta.
A következő variációsorozat maga is egy templomi korált választ alapul, de a variációk későbbi nagymesterének, Bachnak keze alatt a mű elején elhangzó téma 11 bámulatos átalakuláson megy keresztül. Jean Guillou a 768-as jegyzékszámú Partitát játssza. Bach ugyancsak tanoncéveiben, Lüneburgban komponálta.
Jean Guillou mára öt korálelőjátékkal búcsúzik az Orgelbüchlein lapjairól illetve a Lipcsei sorozatból.
