A vasárnap muzsikusa

1. Brüsszeli vasárnapunkon egy régvolt magyar hegedűs szegődik mellénk a belga főváros utcáin. Hubay Jenő, a hegedűiskolájáról méltán híressé vált muzsikus 1882 és 1886 között a brüsszeli konzervatórium tanáraként alapozta meg a magyar vonósképzés világhírét. A mester Budapesten született 1858-ban, egy ugyancsak jeles, temesi születésű hegedűművész és zenepedagógus, Huber Károly fiaként, és noha száz esztendő távolából jobbára zenepedagógiai érdemei ragyognak nem halványuló fénnyel, az atyai példát követte abban is, hogy a koncertezés és a tanítás mellett jelentékeny zeneszerzői életművet is alkotott. 14 évesen diadalt aratott Viotti hegedűversenyének szólistájaként, és hamarosan a világhírű Joachim József tanítványa lett Berlinben. Liszt megbecsült kamarapartnereként fogadta be a párizsi szalonélet, Brüsszelbe pedig Henri Vieuxtemps (vjötamp) eszmetársaként érkezett. Innen hívta haza Trefort kultuszminiszter a budapesti Zeneakadémia hegedű tanszakának élére. A legendás Hubay-növendékek sorában olyan nagyságok lepték el a világ koncertdobogóit, mint Geyer Stefi, Szigeti József, Székely Zoltán vagy Zathureczky Ede. Az akadémia művésztanáraival – köztük a komponistaként ugyancsak figyelemre méltó Popper Dávid csellóművésszel – olyan rangos kamarazenei életet teremtettek, amely magát Brahmsot öt alkalommal csábította a magyar fővárosba művei bemutatóira. Hubay zeneszerzői termése jóval kevésbé állta ki az idő próbáját zenepedagógusi módszertanánál, amely máig is virágzik. A későromantika és a népies szentimentalizmus ihletében fogant magyaros szerzeményei lenyűgözték a századforduló publikumát, Kodály, Bartók és Dohnányi műveinek tükrében azonban megcsillan rajtuk a hanyatló korszakok nosztalgiázó ál-patinája. Hubay operáit – a Cremonai hegedűst vagy az ugyancsak a muzsikusromantika ihlette Lavotta szerelmét – Bécs és New York publikuma is állva ünnepelte, komponistájuk mindeközben elutasítóan fogadta a zenetörténet utolsó nagy reneszánszát, amely éppen a budapesti zeneakadémia szomszédos termeiben köszöntött be, karnyújtásnyira tőle. Térjünk azonban vissza a brüsszeli évekbe! 1884-et írunk, a conservatoire tanára bemutatja frissen szerzett művét, az elsőt négy hegedűversenye közül. „Concerto dramatique” – Hubay Jenő opus 21-es a-moll hegedűversenyét Szabadi Vilmos játssza, a Miskolci Szimfonikusok élén Kovács László.

2. Az első Hubay-Hegedűverseny évében keletkezett az opus 22-es D-dúr romantikus szonáta is. E későromantikus kamaradarab tételét játssza most Szecsődi Ferenc és Kassai István. A Szegeden tanító hegedűművész Hubay követőjeként annak a magyar hegedűsiskolának örököse, amelyről Kodály írja: „a tónus tömörsége, sötét tüze, az énekszerű előadás drámai beszédessége, a ritmus ereje és plasztikája” jellemzi.

3. Szecsődi Ferenc Hubay-lemezciklusáról következzék most az 1894-ben bemutatott népszerű Hubay-opera, A cremonai hegedűs bámulatos hegedűszólója. A történet egy leány kezéért vetélkedő hegedűkészítő mesterlegényekről szól, és 100. előadását 1925-ben Mascagni dirigálta a pesti operában magának a szerzőnek hegedűszólójával.

Hallgassanak meg befejezésül egy összeállítást Hubay Jenő magyaros melodikájú szerzeményeiből, amelyekkel meghódította Brüsszelt, New Yorkot, Bécset, Párizst és Pestet – mi több, egy finnországi koncertturnéra is magával vitte bennük a magyar alföld zenés üdvözletét.