A vasárnap muzsikusa

1. Égi és földi királyok muzsikusa. Marc-Antoine Charmentier-ről (mákántoán sárpentyijéről) szólván talán ez a kifejezés a leginkább találó. Az 1645 körül született komponista azért kelt útra, hogy a festészet mesterségébe nyerjen beavatást olasz földön, ám a nagy motettaszerzővel, Carissimivel való találkozás egy csapásra új irányt szabott életének és művészetének: Lully vetélytársa és a francia aranykor kimagasló muzsikusa vált belőle. Leghíresebb alkotása, Te Deuma 1692. augusztusában egy győztes csata alkalmából hangzott föl, szerzője azonban a földi diadalok és uralmak elmúltával is az égi fény és öröm felülmúlhatatlan megéneklője. A prelude-öt halljuk Michael Laird fúvósegyüttese és Peter Hurford orgonaművész előadásában.

2. Charpentier francia karácsonyi énekek felhasználásával komponálta meg Karácsonyi miséjét, a Menüett-misét, amelynek offertóriuma még a XX. század zenei emlékezetében is ott zeng: César Franck orgonafantáziára alkalmazta a témát. Az Angol Kamarazenekar élén Sir David Willcocks.

3. A betlehemi jászol, illetve a jászol titka köré szövődő áhítat kedvelt témája a barokk és maga Charpentier zeneművészetének is: se szeri, se száma a jászolban fekvő Kisdedet, a Megtestesülés csodáját köszöntő, bensőséges szerzeményeknek. Több kantátája viseli az „In nativitatem Domini Nostri Jesu Christi” azaz: A mi Urunk Jézus Krisztus születésére címet – szelíd pásztori muzsikák ezek a jámbor pásztorokkal, röpdöső angyalokkal és melegítő párát lehelő jószágokkal ékeskedő zsánerképek stílusában, a betlehemi csillag egyszerűségét lopva a Napkirály udvarába. A 414-es jegyzékszámú kantátát az Aradia Együttestől halljuk, Kevin Mallon vezetésével.

4-5. Befejezésül hangozzék föl Charpentier két hangszeres carol-ja, régi francia karácsonyi énekeket alapul vevő szerzeménye, a „Karácsony érkeztével” és a „Hová sietnek az örvendező pásztorok?”. Az Aradia Együttes két felvétele a megváltás békéjét szertesugárzó barokk jámborság jellegzetes példája.