A vasárnap muzsikusa

1-5. Decemberben születésének 150. évfordulóján vettünk búcsút a modern tudat talán legkarakteresebb zenei megformálójától, Gustav Mahlertől. A komponista száz éve, 1911-ben hunyt el – a megemlékezést így nagyon is mahleri ambivalencia árnyékolja be. Ma elsőként 1902-ben szerzett ciklusa, a Gyermekgyászdalok szólal meg. A halál tematikája – és vele a remény lehetősége - egyike a Mahlert leginkább foglalkoztató kérdéseknek. A Friedrich Rückert elégiáira szerzett zenekari dalok, melyek egy gyermekét elvesztett anya szavait éneklik meg, a legmegfelelőbb anyagot nyújtják annak a zeneszerzőnek, akiről barátja, Bruno Walter fogalmazza meg: „Belső világának országnyi területén sohasem sütött ki a nap.” … A dalok címe az elhangzás sorrendjében: Ismét napfényes reggel jő; Most tudom csak; Mikor anyuka belép az ajtón; Gyakran hiszem; E viharban. Christa Ludwig kíséretében a Philharmonia Zenekar, André Vandernoot vezényletével.

6. Az elhangzott Gyermekgyászdalok fontos, de nem kizárólagos letéteményese Mahler metafizikus érdeklődésének, a végső kérdések jellegzetesen modern kori feszegetésének, a bizonyosság szomjának. Szimfonikus életműve tulajdonképpen egyetlen szakadatlan kiáltás a metafizikus bizonyosságokért. Naiv reménykedéssel, mint az immanens korai szimfóniákban, az elbukás vállalásával a hatodikban, és később – a komponista Schopenhauer-olvasmányai nyomán – egyfajta tudatos esztétikai elköteleződéssel a derű hirdetése mellett. Mennyire fakadt benső bizonyosságból a Hetedik szimfónia optimizmusa? Nehéz lenne eldönteni. Bizonyos azonban, hogy a Nyolcadik, úgynevezett Ezrek Szimfóniája költői támpontokhoz folyamodik. E tény és a monumentális megoldás megosztja az értékelőket: Mahler mintha ismét a schopenhaueri akarás elszántságával kapaszkodna a bizonyosságba, amikor 120 tagú zenekarral, 8 énekes szólistával, felnőtt-és gyerekkórussal továbbá orgonával megalkotja kantátaszerű szimfóniáját a Veni Creator Spiritus és Goethe Faustja nyomában. A zenei megformálás szempontjából a költői igazodás éppúgy kétélű fegyver, mint a vokalitás alkalmazása. Mahler maga arra hivatkozik, hogy hangszerként szólaltatja meg az énekhangokat. Ma a dinamikus első rész szólal meg a Birminghami Szimfonikus Zene- és Énekkar valamint Sir Simon Rattle felvételéről: Jöjj, teremtő Szentlélek!